Apple iPhone 3G -  2008-09-23, 11:48

feketén-fehéren


     Egyesek szerint forradalmi újításokat hozott, sőt, ez maga a "Jézus-mobiltelefon". Mások lenézik, mert van, amiben butább egy átlagos mobilnál. Tudni akarja, mire jó az iPhone? Olvassa el tesztünket!                           














Az Apple-mobil olyan, mint a gyártó sok más terméke: szeretjük is, meg nem is. Az iPhone a minőségérzet és a design terén szinte utánozhatatlan, amit nyújt, sok mindent nagyon jól tud, míg mást csak kompromisszumok árán, vagy egyáltalán nem. Nem csoda, hogy megosztja a közvéleményt, rajongói az egekig magasztalják, kritikusai pedig folyton megszólják ezért vagy azért. Sokan forradalminak tartják (nem véletlenül kapta a messiási jelzőt), mások átlagosnak vagy éppen átlagon alattinak. Valójában mindkét félnek van igaza, Magyarországról nézve pedig egészen sajátos szempontokat is figyelembe kell vennünk az iPhone értékelésekor.



Az élmény az elsődleges



A készülék sikerének kulcsa - és ez az, ami már rövidke használat után is magával ragadja az embert - az általa nyújtott felhasználói élmény. Először is egy hatalmas, gyönyörű, remek fényerejű kijelzője van, ami már önmagában vonzza a tekintetet, de az igazi élmény az, amikor az ember birtokba veszi az érintőképernyős felhasználói felületet, és hozzáér. A két ujjas (multitouch) érintős vezérlés az eddigi legközvetlenebb eszköz, amit az ember egy készülékhez kapott, és ez a leginkább forradalmi újítás az egészben. Bár érintőképernyős PDA-k és tábla-PC-k már régóta kaphatók, az iPhone kezelőfelületét nem lehet hozzájuk hasonlítani: mindennél jobban használható. (Ezt legjobban talán a készülékről készült bemutató videónk szemlélteti.)



A hagyományos érintőképernyőt ujjal is lehet nyomkodni, de szinte minden eddigi típushoz jár egy érintőpálca vagy toll, amely a finomabb műveletekhez kell. Emiatt a felhasználónak idomulnia kell a készülékhez: meg kell tanulnia, hogy a furcsa, idegen fogású eszközzel hogyan böködje helyesen a képernyőt, hogy eltalálja rajta a megfelelő ikont, menüpontot, vagy hogy egyáltalán írni tudjon. Az iPhone-on ilyen nincs, az Apple örökre megváltoztatta mindazt, amit az érintőképernyőről gondolunk. A készüléket teljes egészében az ujjbegyeinkhez szabták: könnyedén reagál az egészen finom érintésre is, a grafikus felület pedig minden részletében tökéletesen kidolgozott. Finom kis csúszkák, virtuális nyomógombok fogadják az embert, az alkalmazások az ikonokból nyílnak ki és oda mennek vissza, a képeket lapozgatni lehet, a böngészőablakot a görgetéssel túl lehet húzni, majd visszapattan a helyére - megszámlálhatatlanok a hasonló finomságok. A dolog egyetlen hátulütője, hogy könnyű véletlenül elindítani valamit, ha akaratlanul belenyúlunk egy ikonba, de ez még mindig jobb, mintha hasztalan böködnénk a kijelzőt.



Nem tud magyarul



A finom érzékenységnek köszönhetően írni is könnyen, gyorsan lehet az iPhone-on. A készülék egy virtuális billentyűzetet jelenít meg a szövegbevitelhez, ami mellet nem hiányzik sem a valódi gombsor, sem a PDA-kon megszokott (és rendszerint gyötrelmesen használható) kézírásfelismerés. A félreütések korrigálását megkönnyíti, hogy ha nem engedjük fel azonnal a gombot, akkor az ujjunk másik betűre való húzásával módosíthatjuk a választást. A betűk hosszabb nyomva tartásával érhetők el az ékezetes karakterek.



A telefonnak van azonban egy nagyon fájó hiányossága: nem tud magyarul. A kezelőfelület, a menük teljes egészében angol nyelvűek, és az ékezetes betűk közül is hiányzik az ű és az ő betű - ezeket csak kalapos vagy hullámos ékezettel írhatjuk be, ami a levelezés, webkeresés során kényelmetlenségeket okozhat. A gépelést az iPhone angol nyelvű T9-szolgáltatása is zavarhatja, amelyet nem lehet kikapcsolni, ezért könnyedén teleszórhatja a beírt szöveget angol szavakkal. Sajnos egyelőre nem tudni, mikor lesz a telefonhoz magyarítás.



Ami a mobiltelefontól szokatlan formát - méretes, 11,5x6,5 centis, és nem is éppen pehelykönnyű, 133 grammos "tepsi" nagy kijelzővel - illeti, ez nem zavart minket a hétköznapi használat során. A telefont gond nélkül zsebre vágtuk és vittük magunkkal, különösebben nem kellett félteni, bár a karcoktól, leejtéstől azért igyekeztünk megóvni. Elképzelhető azonban, hogy sokan már kényelmetlenül nagynak tartják: sajnos a szükséges kijelzőméret miatt kisebb változatban nem igazán tudjuk elképzelni. (Nem csoda, hogy újra meg újra feltámadnak a találgatások egy miniatűr változatról.)



Minden egyben



A forradalmi design és a hozzá kapcsolódó sok okos ötlet persze önmagában nem lenne elég a telefon sikeréhez. A készülék egy sor különböző funkciót egyesít magában.




  • 3G-s mobil: Az Apple-t sok kritika érte amiatt, hogy 2007-ben, vagyis évekkel a 3G-s mobil szélessáv bemutatása után egy EDGE-es telefont hozott ki. A gyors adatátvitel lehetősége persze csak ott adott, ahol van is hozzá lefedettség, videotelefonálásra pedig nem alkalmas a készülék (bár ezt a szolgáltatást amúgy is viszonylag kevesen használják).

  • Wifis netezőgép: a 3G mellett persze ott van a wifis hozzáférés lehetősége is, amit nagyon kényelmesen be lehet állítani a készüléken. Ha van a környéken hotspot, akkor egy felugró ablakban kell megadni a hozzá tartozó jelszót, és a telefon villámgyorsan csatlakozik is. Ha legközelebb is ugyanoda tévedünk, akkor már kérdés nélkül.

    iPod: Az iPhone vonzerejét sokak számára az adja, hogy egy korábbi, kevésbé sikeres próbálkozás után ez végre tényleg egy tisztességes iPoddal felszerelt mobiltelefon. Mint már említettük, fülhallgató is jár hozzá, a jelenlegi modellek pedig 8 vagy 16 gigás tárkapacitást kínálnak az Apple lejátszóitól megszokott minden funkcióval és hangminőséggel. Nem is beszélve arról, hogy a tenyérnyi, szélesvásznú kijelző milyen remek a videó- vagy filmnézéshez.

  • Mobil zeneáruház: A telefonról elérhető az iTunes zeneáruház, viszont ebből Magyarországról hivatalosan egyelőre nem lehet vásárolni. A problémát csak külföldről megvásárolt utalvánnyal vagy más trükközéssel lehet áthidalni, és nem tudni, az Apple mikor indítja be a webes zenebolt hazai változatát.

  • Webböngésző: Az iPhone egyik leglátványosabb funkciója, hogy a szöveges-képes weboldalakat ugyanúgy lehet vele megjeleníteni, mint a számítógépen. A betöltött lapokat nagyon szépen hozza be, és kényelmesen lehet vele görgetni, nagyítani azok tartalmát. A multimédiával viszont már nem ez a helyzet: Java és Flash nincs a telefonon, így a weboldalakba ágyazott videók közül csak a YouTube-osakat lehet megnézni. Fájlokat sem lehet lementeni a webről, maximum képeket, de még így is ezen a készüléken a legkellemesebb a "kézből való" böngészés.

  • Mobil postafiók: A telefon támogatja a push e-mailt, és az Outlook Exchange levelezőszerverekhez is csatlakozni tud.

  • Fényképezőgép: Az iPhone legkevésbé ennek felel meg. Bár a mai mobilok kötelező funkciója a fotózás, és a legfejlettebbek a kompakt kamerákkal versengő funkciókat ismernek, az Apple készülékéről éppen csak elmondható, hogy tud képet rögzíteni. 2 megapixeles kamerája van fix fókusszal, és elsütni is csak az érintőfelületről lehet, vagyis nem lehet vele gyorsan lekapni bármit. A kamera mozgóképet sem rögzít (bár ezt kalózszoftverrel lehet orvosolni), és mms-ben sem lehet elküldeni a fotókat, sem fogadni ilyen üzenetet. Cserébe az iPhone képes geotaggelni az elkészített fotókat, vagyis rögzíti a készítési helyük földrajzi koordinátáit.

  • GPS: A 3G-s iPhone egyik legfontosabb hardveres újítása a beépített GPS. Sajnos ez (egyelőre?) csak a készülékre előtelepített Google Maps szoftverrel használható, ami csak útvonaltervezésre alkalmas, dinamikus navigációra nem. Vagyis a szoftverrel terveztethetünk útvonalat, de azon nem vezet minket végig, csak a navigációs pontokon lépdelhetünk oda-vissza, mint a webes változatban, hangos navigáció pedig nincs. Egyelőre azt sem lehet tudni, mikor kerülhetnek forgalomba az iPhone-hoz a profi navigációs szoftverek, hiszem többek közt az iGo is elkészült már rá. Nagy szükség lenne ezekre, hogy a telefon teljes értékű navigátorrá váljon, mivel így a legolcsóbb PNA lekörözi a képességeit - főleg, mivel a Google Maps néha a címekkel is bajban van, mint az a videónkon is látható.

  • Mobilszámítógép: Az iPhone legvonzóbb tulajdonsága, hogy a 3G-s modellel együtt bemutatott App Store hasznos és kevésbé hasznos alkalmazások százait kínálja letöltésre, és ezeket Magyarországról is el lehet érni. Az App Store hátránya, hogy (legálisan) csak ezen keresztül juthatunk iPhone-szoftverekhez, és a használatához egy magyarországi dombornyomott bankkártyára is szükség van. Csak ilyen kártyával lehet ugyanis iTunes-regisztrációt létrehozni, ami előfeltétele bármilyen letöltésnek, még ha az ingyenes is. A megoldás előnye viszont, hogy itt könnyen ki lehet keresni a kívánt alkalmazást.




Az iPhone-os szoftverekről egy kicsit bővebben is szólnunk kell, hiszen a készülék ezeknek köszönhetően nyeri el igazi vonzerejét. A felhasználóbarát felületnek és a barátságos grafikus interfésznek köszönhetően nem csak a készülék alapfunkciói, hanem a különböző alkalmazások is remekül használhatók, sőt a készülék egyenesen ösztönzi az embert, hogy minél többet foglalkozzon vele. Ez az első olyan mobilszámítógép, amely egyáltalán nem olyannak érződik, mint egy számítógép, hanem egy sokrétű, praktikus hétköznapi használati eszköz.



Mindez láthatóan a fejlesztőket is inspirálja, és sok szoftver emellett merészen, ötletesen használja ki a készülék érzékelőit. Az érintés mellett a telefon beépített gyorsulásmérője reagál minden irányú forgatásra, rázásra, döntögetésre is, amit elsősorban a játékfejlesztők használtak ki. Az iPhone-ra készült a telefont kormánykerékké változtató autós játék, de virtuális vízmérték vagy - az igazihoz hasonlóan - rázogatással letörölhető tekerőgombos rajztábla.



A hasznos feladatokat ellátó alkalmazások között vannak olyanok, amelyek valóságos high-tech svájci bicskát varázsolnak az iPhone-ból. Egyik kedvencünk a több változatban is elkészült zseblámpa, amely a kijelző fényerejét kihasználva segíthet nekünk a sötétben, de tehetünk a telefonra iránytűt, sebességmérőt, mértékegység-átváltót vagy virtuális szintezőt is. A programok legtöbbje persze online szolgáltatásokkal köt össze minket, így például van hozzá időjárás-jelentés (ez még gyárilag), vagy egy sor olyan kliensszoftver, amelyekkel a böngészőben elérhetetlen netes tartalmakat hívhatjuk le, vagy csak meggyorsítják a hozzáférést (ilyen például a multimédiás anyagokban bővelkedő New York Times vagy a Wikipedia szoftvere).



A tartalomszolgáltatók mellett vagy közösségi oldalakhoz, fotó- vagy videomegosztókhoz is ilyen szoftverek segítségével férhetünk hozzá (például Facebook, Flickr), de készültek már többek között chatprogramok is a telefonra. Az Apple saját, levelezést és fájlokat online szinkronizáló szolgáltatását, a MobileMe-t nem próbáltuk ki, de ez egyrészt nem volt egy sikeres próbálkozás (maga Steve Jobs nyilatkozott úgy, hogy a termék első verziója nem felel meg az Apple sztenderdjeinek), másrészt ezt sem magyarították még.



Azt persze nem azt állítjuk, hogy az iPhone soha nem fagy le, vagy hogy a szoftverek soha nem rendetlenkednek. (Mi a 2.0.2-es szoftververzióval használtuk a készüléket, és, tegyük hozzá, a 2.0 megjelenése után sok ilyen probléma volt, bár erről a magyarországi vásárló még csak hallomásból értesülhetett.) A legsúlyosabb hiba, amibe a tesztelés során belefutottunk, az volt, hogy néhány frissen telepített alkalmazás nem akart elindulni, amin a mobil újraindítása segített. A rendetlenkedésre a webböngésző is hajlamos, amely néha leáll, illetve két hét alatt egyszer előfordult, hogy fagyás után magától újraindult miatta a telefon.



Egyedi megoldások



Az iPhone sok egyedi megoldásokat is felvonultat, amelyek egy része megkönnyíti a használatát, mások viszont korlátoznak bizonyos megszokott funkciókat, vagy teljesen elérhetetlenné teszik azokat. Jórészt ez utóbbiak azok, amelyek a készülék elszánt kritikusait motiválják.




  • Praktikus gombok és kapcsolók: Az érintős kezelőfelületről már beszéltünk, de az iPhone használatát emellett néhány kellemes, az Apple-re oly jellemző designbeli fogás is megkönnyíti. A képernyőt egy gombnyomással lezárhatjuk, a megnyitásához pedig ezen kívül egy virtuális csúszkát kell még elhúznunk a képernyőn. (A csúszkát még akkor látjuk viszont, amikor valamilyen komolyabb műveletet kell jóváhagynunk, amit nem lenne jó véletlenül elsütni.) A mobilon van hangerőszabályzó is, amivel minden alkalmazást halkíthatunk-hangosíthatunk, a csengetési hangerőt pedig egy mozdulattal némítani lehet a rezgő mód kapcsolója segítségével.

  • Okos headsetes füles: Az iPhone-hoz járó mikrofonos fülhallgatóval kényelmesen lebonyolíthatjuk a hívásokat. A minimalista design jegyében ezen egyetlen nyomógomb van, amellyel a zenehallgatást lehet megállítani és a hívásokat fogadni, illetve letenni a telefont. Ha beszélgetést kezdünk a gombbal, akkor a zenelejátszás ilyenkor megáll, majd a beszélgetés végeztével folytatódik. A hangerőt szabályozni vagy számot léptetni viszont nem lehet a vezetékről, és a telefonon nincs hangtárcsázás sem. Helyesbítés: Mint olvasóink kommentben is jelezték, és tényleg így van: a fülhallgatóval lehet számot léptetni, ehhez kétszer kell megnyomni a vezetékén lévő egyetlen gombot. Köszönjük, ez a tesztelés során elkerülte a figyelmünket. A füles természetesen - ahogy egy iPod-mobilhoz illik - fehér színű.

  • Okos képernyő: Amikor nincs headset csatlakoztatva a telefonra, akkor egy távolságérzékelő automatikusan lekapcsolja a képernyőt, amikor a mobilt a fülünkhöz közelítjük. Így nem áll fenn a veszélye annak, hogy véletlenül megnyomunk valamilyen virtuális gombot beszélgetés közben. A képernyő fényerejét a fényszenzor állítja automatikusan a környezethez.

  • Töltő- és tápkábel egyben: A telefonhoz a headseten kívül csak egyetlen másik kábel jár, az USB-s adatkábel, amely a két részből összecsattintható villás dugós adapterrel egyben a töltő szerepét is betölti. A telefon akkor is tölti magát, amikor a számítógéphez van csatlakoztatva, ami hasznos vonása, tekintve, hogy aktív használat - netezés, beszélgetés, GPS-ezés - mellett legalább 2-3 naponta tölteni kell. Az első generációs modell ennél jobban bírta a használatot.

  • Párbeszédes sms: Az iPhone egyedi megoldással kezeli az sms-eket, amelyeket párbeszédes formában fűz fel, hasonlóan ahhoz, mint ahogy a Gmail a leveleket fűzi össze. Így a telefonon az üzengetés olyan, mint ha chatelnénk a partnerünkkel, és ez a megoldás is könnyen arra ösztönözhet, hogy a szokásosnál többet írjunk. A készülékhez egy vizuális hangposta-hozzáférést is kialakítottak, amellyel tetszőleges sorrendben lehet lehallgatni az üzeneteket, azonban ezt nem minden szolgáltató támogatja.

  • Lebutított Bluetooth: Szintén az egyedi megoldások körébe tartozik, de már inkább negatívumként róható fel az iPhone-nal kapcsolatban, hogy Bluetoothon keresztül nem lehet egy másik telefonnal vagy számítógéppel összekötni, ez a csatlakozó csak headset használatához áll rendelkezésre. A készüléket 3G-s modemként sem lehet használni a számítógéphez.

  • iTunes-kényszer: Az iPhone-hoz nincs külön kliensszoftver, ezt a szerepet az iTunes tölti be. Az első generációs modellt még maguk a felhasználók aktiválhatták a szoftver segítségével, a 3G-s esetében erre nincs lehetőség, csak a szoftverfrissítéseket kapjuk rajta keresztül. Zenét, képet, filmet más lejátszóprogrammal (például Windows Media Player) is fel tudunk vinni a készülékre, de azokat, ha hozzájuk akarunk férni a telefonról, mindenképpen szinkronizálni kell. Ha kliensszoftvert nem használunk, csak önmagában csatlakoztatjuk a gépre az iPhone-t, akkor csak hordozni tudjuk rajta az állományokat, illetve a fényképezőgéppel készített képeket menthetjük le róla.

  • Bővítés kizárva: A készülékbe a SIM-kártyán kívül mást nem lehet behelyezni, és szétszedni sem lehet házilag, vagyis nem lehet cserélni az akkumulátort és bővíteni a memóriát.

  • Rádiócsend: Sok mobilos előszeretettel használja zsebrádiónak a telefont, amire az iPhone esetében nincs lehetőség. FM-rádió persze az iPodokban sincs, így az Apple készülékeken csak azt lehet hallgatni, amit rátöltöttünk vagy az internetről streamelünk.




Bizonyos funkciók hiányát a készülék szoftverének feltörésével és az App Store-on kívül beszerezhető kalóz-alkalmazásokkal lehet "orvosolni", jórészt annak köszönhetően, hogy az iPhone-ra sokan már az előtt elkezdtek szoftvereket fejleszteni, hogy ezt az Apple hivatalosan lehetővé tette 2008 elején. A hackelt megoldásokkal és a "nem hivatalos" alkalmazásokkal főleg a szürkeimportból származó készülékeken találkozhatunk, amelyeket csak a törés segítségével vehették használatba tulajdonosaik.



Kinek való az iPhone? 



Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni az iPhone-os tapasztalatokat, akkor azt kell mondanunk, hogy ez egy remek készülék, amelyet a hibái ellenére élvezet használni. Megvenni viszont csak annak érdemes, aki sokat szeretne vele mobilnetezni, és úgy gondolja, sok alkalmazást ki fog rajta használni.



Szóba jöhet még a készülék azoknál is, akik a mobil zenehallgatás, filmnézés kedvéért vásárolnák meg, vagyis a külön iPod és mobiltelefon helyett egy iPodos mobiltelefont szeretnének, ami kényelmesebbé teszi az életüket. Az iPhone viszont csak 8 vagy 16 gigabájt memóriát kínál, míg egy hagyományos iPod akár tízszer ennyit - és ez a kapacitás mobilon nem bővíthető.



Persze az is megkerülhetetlen szempont, hogy az iPhone egy nagyon mutatós, trendi készülék, ami sokakat valószínűleg úgy csábít vásárlásra, hogy az nem észérvek döntése - és igazából őket sem tudjuk elítélni, még ha soha nem használják is ki mindazt, amire a készülék képes. Ugyanígy az is elképzelhető, hogy sokan éppen az iPhone miatt kapnak rá olyan dolgokra, amire korábban egyáltalán nem használták volna a "mobiltelefont".


 

 

Magyar Román